Fekete Judit játszótere

Épp egy munkanélküli témájú cikkhez keresgéltem anyagot, amikor belebotlottam egy érdekes írásba, ami az idősebb korosztály munkaerőpiacra való visszaterelgetéséről írt, meglepően reálisan. Ez azért nagy dolog, mert a cikkek többsége vicces módon azt hajtogatja, mennyire nincs semmi baj a munkaerőpiacon, egyre többen helyezkednek el, és egyébként is hállelúja. Naja. A cikk azzal kezdődik, hogy itthon… Tovább »

Egy fiatal nő ült le egy asztalhoz, majd körülnézett, vajon hol járhat a pincér. Miközben várakozott, felnyitotta az étlapot, ahol is egy feltűnő, girbegurba betűkkel írt felirat állt: „Kérjük a kedves vendéget, hogy az alkalmazottal türelmesek legyenek, mert előbb találni vendéget, mint munkaerőt. „ A nő meglepetten olvasta újra az üzenetet, de nem volt már… Tovább »

Mindenki ismeri. Te is, én is. És, bár így elsőre talán nem ugrik majd be róla sok minden, a nevét szinte mindenki hallotta már: Homloklebeny. Hogy miért a nagybetű? Mert emberi sorsok múlnak rajta. Sok millió szülő ősz hajszálát köszönhetjük neki, rengeteg hangos szót, sírást és kétségbeesést okozott már. Tulajdonképpen a legfélelmetesebb szörny a dinoszauruszok… Tovább »

Bugi meredten nézte az ajtóban álló hat éves forma kisfiút. A kis szemtelen épp arról akarta meggyőzni, hogy ha venne egy kutyát, az mindenkinek hasznos lenne, ő maga nem lenne olyan magányos, a kis mihaszna pedig elvinné naponta sétáltatni, amivel zsebpénzhez jutna. Még hogy magányos. – Különben is, minek kell neked pénz? – Gyűjtök valamire!… Tovább »

HMN nehezen tudta megfogalmazni mit érez, de ha szavakat kellett volna találnia az érzésre, azt mondta volna, olyan, mintha AZ lassan fölzabálná a lelkét. Harapásról, harapásra, a legjobb részeket a végére hagyva. Cuppogva, fröcsögve szívogatná a legfinomabb részeket: a megértést, a szeretetet, humorát, könnyedségét, nagylelkűségét. Először csak azt érezte, egyre kevesebb a kedve. Mindenhez. Lassan… Tovább »

Amikor először írt nekem, csak annyit kommentelt, hogy olvasta az Állásinterjún című bejegyzésemet és köszöni, igen jól szórakozott. Megköszöntem a visszajelzését és ennyiben maradtunk. Aztán pár hete újra írt, hogy annyira mély nyomot hagyott benne a marhaságom, hogy kipróbálta. Azonnal elkértem a számát és felhívtam, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ezt valaki tényleg megcsinálta. Igen,… Tovább »

A Csajszik vagyunk magazin legújabb számában abban segítünk álláskereső olvasóinknak, hogyan viselkedjenek állásinterjún, ha biztosra akarnak menni. Nem mindegy ugyanis, hogy testbeszédünk mit sugall. A testbeszéd döntő lehet és mint tudjuk, a rejtett metakommunikációs jelek fontosabbak, mint maga a mondanivaló. Lássuk a legfontosabb 7 tuti tippet, amivel tuti biztos, hogy tutira megkapod a legtrendibb és legtutibb álommelót! Leplezd a… Tovább »

Amikor az autózás után áttértem a tömegközlekedésre, őszintén, tiszta szívből gyűlöltem az egészet. Mert az emberek túl sokan vannak, mert nem szeretnek tisztálkodni, hangosak, zajosak és bunkók. A hideg rázott minden nap, ahogy felszálltam a hármas metróra vagy a kilences buszra. Aztán ahogy szépen lassan elfogadtam az új helyzetet, elkezdtem élvezni a közösségi közlekedést. Rákaptam… Tovább »

Jó, hogy vannak az emberiség történetében olyan kérdések, amelyekre valószínűleg soha nem kapunk választ. Hogy miért jó? Mert ezekkel a kérdésekkel mindig meg lehet bolygatni kicsit a tudományt, az irodalmat vagy bármely más művészetet. Időről időre elővehető, remek vitatéma, gondolatébresztő – és sokaknak reményt is ad. A halál utáni élet kérdése is ilyen. Amióta csak… Tovább »

Amerikai kisváros, nyugalom, derű, kedves és mosolygós lakók. Zöldellő kertek, virágzó rózsa­ágyás, jókedvűen szaladgáló gyerekek, jólét, elégedettség. A nap szinte mindig süt, a városka lakóinak mosolyát egész biztosan pillanat­ragasztóval rögzítették. Sokszor, sokféleképpen találkozhattunk már ezzel a képpel, a tökéletes amerikai álom megvalósulásának kirakat­boldog­ságával. Könyvben, filmen, tévé­soro­zat­ban (A-tól Z kate­góriáig…) Engem mégis minden alkalommal kíván­csi­vá tesz,… Tovább »