A f\u00e1j\u00f3 hi\u00e1ny\u00e9rzet volt az els\u0151, ami eljutott az agy\u00e1ig. A tudat, hogy nincs t\u00f6bb\u00e9, el\u0151sz\u00f6r f\u00e9lelemmel, majd elmondhatatlan szomor\u00fas\u00e1ggal t\u00f6lt\u00f6tte el.<\/p>\r\n
Le\u00fclt \u00e9s az eml\u00e9keibe m\u00e9lyedt. J\u00f3 volt vele, nagyon j\u00f3. Ha vele volt, megsz\u0171nt minden m\u00e1s. Ha vele volt, nem figyelt a szomj\u00fas\u00e1gra, az \u00e9hs\u00e9gre, nem kellett a friss leveg\u0151 \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1ga sem. Nem volt sz\u00fcks\u00e9ge hobbira, bar\u00e1tokra, \u00e9s a munka is szigor\u00faan csak a p\u00e9nzszerz\u00e9sre kellett.<\/p>\r\n
A kapcsolatuk t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve tartott m\u00e1r \u00e9s igaz\u00e1n kiv\u00e9teles volt. Az els\u0151 \u00e9vekben ismer\u0151sei nem hittek a szem\u00fcknek, amikor l\u00e1tt\u00e1k, hogy az id\u0151 nem megszokott\u00e1 \u00e9s unalmass\u00e1 teszi kapcsolatukat, poross\u00e1 \u00e9s elhaszn\u00e1ltt\u00e1, hanem csak m\u00e9g szorosabb\u00e1. Ahogy teltek az \u00e9vek \u00fagy lett egyre fontosabb neki. Az els\u0151 \u00e9v m\u00e9g az ismerked\u00e9s\u00e9 volt, pont mint ahogy az lenni szokott. Azt\u00e1n lassan az \u00e9lete r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, k\u00e9ptelen lenne n\u00e9lk\u00fcle \u00e9lni.<\/p>\r\n
\u00c9s amikor egyszercsak m\u00e1r nem volt az \u00e9lete r\u00e9sze, az pontosan olyan \u00e9rz\u00e9s volt, mintha kihas\u00edtottak volna egy szeletet a lelk\u00e9b\u0151l.<\/p>\r\n
Fogalma sem volt, mit tegyen n\u00e9lk\u00fcle. Menjen ki az utc\u00e1ra s\u00e9t\u00e1lni egyet? Rettegett kil\u00e9pni az utc\u00e1ra, \u00e9vek \u00f3ta nem volt kint n\u00e9lk\u00fcle. M\u00e1r azt sem tudta, merre menjen \u00e9s mit csin\u00e1ljon.<\/p>\r\n
Vagy utazzon el valahova? Elk\u00e9pzelni sem tudta, hogy ne egy\u00fctt gy\u0171jtsenek eml\u00e9keket.<\/p>\r\n
Arra gondolt, tal\u00e1n ha f\u0151zne valamit, az lek\u00f6tn\u00e9. De n\u00e9lk\u00fcle egyetlen \u00e9tel sem jutott esz\u00e9be. Azt\u00e1n az is megfordult a fej\u00e9ben, hogy el\u0151vesz egy k\u00f6nyvet, de az elm\u00falt \u00e9vekben sajnos minden k\u00f6nyv\u00e9t\u0151l megv\u00e1lt, \u00fagy \u00e9rezte, teljess\u00e9ggel felesleges, hogy a helyet foglalj\u00e1k, \u00edgy egyetlen k\u00f6nyve sem maradt.<\/p>\r\n
F\u00f6l\u00e1llt \u00e9s kin\u00e9zett az ablakon. N\u00e9zte a rohan\u00f3 embereket az utc\u00e1n \u00e9s arra gondolt, milyen vak \u00e9s s\u00fcket lett n\u00e9lk\u00fcle. Azel\u0151tt izgalmas ny\u00fczsi \u00e9s zaj volt \u00e9s mindenkir\u0151l tudta mit gondol, hogy \u00e9rez, hov\u00e1 megy nyaralni \u00e9s mik a v\u00e1gyai, \u0151 elmes\u00e9lt neki mindent. De most\u2026\u00fcress\u00e9g \u00e9s cs\u00f6nd minden\u00fctt.<\/p>\r\n
Lerogyott ism\u00e9t a sz\u00e9kre \u00e9s els\u00edrta mag\u00e1t. Fogalma sem volt, hogyan tudna n\u00e9lk\u00fcle \u00e9lni.<\/p>\r\n
Sok\u00e1ig \u00fclt \u00edgy egymag\u00e1ban, kint s\u00f6t\u00e9tedni kezdett \u00e9s kezdtek elhalni a kintr\u0151l j\u00f6v\u0151 zajok is.<\/p>\r\n
\u00c9s akkor meghallotta. Csak egy egy apr\u00f3 pittyen\u00e9s volt. K\u00f6nnyekt\u0151l \u00e1ztatott arccal n\u00e9zett fel, majd hirtelen a\u00a0 telefonj\u00e1ra pillantott. F\u00f6lugrott \u00e9s r\u00e1n\u00e9zett a kijelz\u0151re. Tudta! Visszaj\u00f6tt hozz\u00e1!<\/p>\r\n
Mark Zuckerberg \u00e9s az \u0151 csapata megjav\u00edtotta. Ism\u00e9t csorogni kezdtek a k\u00f6nnyei, de ezek imm\u00e1ron az \u00f6r\u00f6m k\u00f6nnyei voltak. Hi\u00e1nyzott neki \u00e9s \u00fajra \u00e9lt! \u00dajra, csak \u0151 \u00e9s a Facebook.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/feketejudit.cafeblog.hu\/files\/2019\/03\/2-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}